Máris vitatkoznék a címmel: biztos az, hogy a fánknak szezonja van? Valamiért elterjedt az a vélekedés, hogy fánkot jobbára februárban sütünk, hiszen olyankor van farsang, a fánk pedig farsangi csemege. Csakhogy a farsangi fánkon túl is van élet, és ahogy kalácsot sem csak húsvétkor készítünk, úgy ez a finomság is megállja a helyét bármikor az évben. 

Azt tapasztalom, hogy a kezdő sütőket a kelesztés nélküli fánkokkal, túrófánkokkal, egyéb gyors vagy hamisnak nevezett – bár éppoly finom – megoldásokkal lehet levenni a lábáról, ugyanakkor a tapasztaltabb sütők álmukból felkeltve is bármikor elkészítik a klasszikus szalagos verziót is.

Tény, hogy az ilyen nagy hagyománnyal rendelkező sütemények elkészítéséhez kell a rutin, és az is igaz, hogy a kelt tésztával is meg kell tanulni bánni, de ha egyszer ráéreztünk az ízére, nem is akarunk majd a konyhába menni, csakis akkor, ha azt belengi a langyosan felfutó élesztő összetéveszthetetlen illata. Ugye, hogy már érzed is az orrodban, csak mert ezt elolvastad…? 

„Megúszós” fánkok 

Na de beszéljünk egy kicsit azokról a bizonyos megúszós receptekről, hiszen nem gondolom, hogy a gondoskodás fokmérője a feltálalt sütemény elkészítési ideje lenne. Természetes, hogy nincs mindenkinek temérdek szabadideje, és még ha van is, előfordul, hogy nem a konyhában töltené. A gyors és egyszerű recepteknek is megvan a maga helye és ideje, ezért ezeket is gondosan eltehetjük a kis kincses bánya füzetecskénkbe, hogy előkaphassuk, amikor csak ezekre van idő. 

Kelesztés nélkül, egy órán belül tehetjük az asztalra például sokak kedvencét, a túrófánkot, ami szabályos alakjával, krémes puhaságával, falatnyi méretével minden bizonnyal ugyanúgy kivívja a család elismerését, de farsangi fánkocskákból is akad kimondottan „gyors”, kicsit hamis változat, ami élesztő helyet sütőporral készül, szintén egy óra alatt. Ha ennél is kevesebb időt szánnánk a dologra, akkor a legjobb választás ez a kívül ropogós, belül puha almafánk, ami ráadásul teljes kiőrlésű lisztből készül, és választásod szerint akár cukormentesen is elkészítheted. 

Égetett tészták 

Külön megérdemelnek néhány sort az égetett tészták, melyeket a fánkok közé sorolunk annak ellenére, hogy a tésztájuk meglehetősen más technikával készül. Az égetett tésztát nem gyúrjuk, hanem keverjük, méghozzá lábasban, az így kapott lágy tésztát pedig habzsák segítségével nyomjuk ki. Itt elválik a folyamat kétfelé, ugyanis az égetett tészták némelyikét a hagyományos fánkokhoz hasonlóan forró olajban sütjük ki (például a spanyolok csemegéjét, a churrost), addig a képviselőfánkot, a choux-t vagy az ördögpirulát sütőben sütjük készre. Az égetett tészták többsége kívül roppanós és merev, belül üreges és nagyon levegős, jól tölthető. A tészta előkészítése nem a megszokott, de könnyen elsajátítható. 

Most pedig ideje, hogy a nagyágyúkról is szó essen!

Személy szerint hatalmas rajongója vagyok a csörögefánknak, aminél semmi nem tartalmaz több ropogós felszínt. A cakkos szélű, rafinált csavarással formázott fánk-hasábok önmagukban is annyira finomak, hogy bőven elég egy kis porcukor a tetejükre, ami pedig a megjelenésüket illeti: komoly kézügyességet feltételeznek, miközben valójában pofonegyszerű a formázásuk, ráadásul rutinos kezekkel akár másfél óra alatt az asztalra tehetjük őket.

Az elkészítési időt tekintve ennél kicsit több időt kell szánnunk a klasszikus szalagos fánkra, amivel kapcsolatban többnyire nem is a recept a kérdés, hanem az, hogy HOGY LESZ RAJTA A SZALAG? Ezt azonban most már talán az is tudja, aki soha életében nem készítette még el: a sütés első felét fedő alatt végezzük, fordítás után viszont fedő nélkül sütjük készre a fánkokat. Fontos még az olaj hőfoka, mely 180 fok körül a legideálisabb: ebben a tészta egyenletesen sül meg, és ezzel elkerülhető, hogy a fánk kívül megégjen, belül pedig nyers maradjon. 

Ha úgy döntenénk, hogy tovább fokozzuk az élvezeteket, és nemcsak hogy fánkot, ráadásul szalagos fánkot készítünk, de még meg is töltenénk mennyei vaníliakrémmel, hát arra is van kipróbált receptem! 

Egy biztos: bármelyik mellett is döntünk, a hozzávalók gondos megválasztása mindig kritikus pont. A fánk az alapanyagait tekintve meglehetősen egyszerű sütemény: többnyire liszt, tojás, tej, élesztő és cukor adja az alapját. Nagy különbséget érhetünk el azonban, ha ügyelünk rá, hogy a liszt fánkkészítésre a lehető legalkalmasabb legyen, az élesztő friss, a tojás házi, a tej pedig zsíros.

Nézz körül a receptek között, hogy megtaláld a számodra ideális fánkot!

Elküldöm

Iratkozzon fel hírlevelünkre a legfrissebb tartalmakért!

Csatlakozzon közösségünkhöz
és kövessen minket más csatornákon is!

Süti beállítások