Más és más okokból kezdünk el kenyeret sütni. A legtöbben azért, mert így tudunk biztosak lenni abban, hogy csak a legjobb alapanyagok kerülnek abba, amit az asztalra teszünk. Aztán sokan azért kezdünk el sütni, mert lenyűgözőnek találjuk, ahogy az élesztő és a liszt életre kel a kezünk alatt. Megint mások azért, mert speciális étrendi igényeknek kell megfelelniük, melynek így tehetnek a legkönnyebben – és a legolcsóbban – eleget. És valahol mindenki fölött, aki maga süti a kenyerét, lebeg egy igaz gondolat: hogy végülis mi egyszerűen csak szeretünk sütni. Mi másért nevelnénk kovászt, tanulnánk meg bánni a pengével, vagy szereznénk be drága dagasztógépeket?

Ha Te még nem tartozol a kenyérsütők körébe, bizony kapkodhatod a fejedet: milyen lisztből süssek? Élesztőt használjak vagy kovászt? Egyáltalán, mi az a kovász, és miért kell „nevelni”?

Az alábbiakban néhány tanács és információ következik, ami Téged is közelebb hoz majd a kenyérsütéshez, és – ki tudja? – a következő augusztusi kenyérünnepre talán már Te magad készülsz valamilyen finomsággal.

Élesztő vagy kovász?

Erre a kérdésre nehéz is lenne egy mondatban válaszolni, de az biztos, hogy mindkettő mellett meggyőző érvek sorakoznak. Az élesztő mindig hozzáférhető, ha hirtelen ötlet vezetne minket a konyhába, ráadásul a friss élesztőn kívül szárított és instant verziót is tarthatunk a fiókban. Nincs varázslat: van, aki a friss élesztőre esküszik, más viszont a könnyebb használat és a jobb eltarthatóság miatt a szárazra. Valószínűleg az alapanyagoktól is függ, hogy melyik élesztő hogyan dolgozik a tésztánkban, így érdemes kikísérletezni, hogy melyik receptben mi válik be jobban, vagy, hogy melyiket szeretjük jobban használni.

Melyikből mennyit?

A hazánkban leggyakrabban kapható 50 grammos friss élesztőt 1 kg lisztből készült tésztához javasolják, míg az egy csomag (7 grammos) száraz élesztőt fél kiló liszthez. Nagy vonalakban tehát megállapíthatjuk, hogy egy csomag friss élesztő két csomag szárazélesztőnek felel meg, de ha a csomagoláson feltüntetett felhasználási javaslatot követjük, nem hibázhatunk!

Na és mi az a kovász?

Nos, a kovász élesztő nélkül képes arra, amire az élesztő, pedig mindössze liszt és víz van benne. Nevezik vadélesztőnek és vadkovásznak is, aminek pedig ennyire egzotikus neve van, azt biztosan érdemes az életben legalább egyszer kipróbálni. Ha másért nem, hát azért, mert nagyanyáink is így sütötték a kenyeret, és ha igaz, hogy régen minden jobb volt, akkor mind tudjuk, hogy miről van itt szó. Kovász készítéséhez a legalkalmasabb a rozsliszt önmagában, vagy kenyérliszttel keverve.

Mikor süssek?

Ha kenyérsütésről van szó, a belefektetett munka a 15 perctől a teljes napig húzódhat. Ha élesztős kenyeret készítesz, a kelesztéssel és a sütéssel együtt is elég rá nagyjából két óra, ha azonban kovászos kenyérre esik a választásod, egy eseménytelen hétvégi napot érdemes választani rá, és a folyamatot már reggel elkezdeni.

Milyen lisztből?

Szinte bármilyen lisztből süthető kenyér, azonban kifogástalan állagú és ízű, igazi jóféle házi kenyér csak BL80-as vagy BL112-es, nagyon finom őrlésű lisztből süthető. NAGYON FONTOS A MEGFELELŐ LISZT!

Ha kifejezetten kenyérlisztet veszünk le a polcról, nem fog csalódás érni, de tökéletes kenyér süthető bármilyen BL80-as búzalisztből. Az alternatív lisztek (teljes kiőrlésű liszt, rozsliszt) használata is abszolút megengedett, sőt: a félbarna kenyér például félbarna kenyérliszt és rozsliszt megadott arányú keverékéből születik – azonban néhány sütésnyi gyakorlás kell hozzá, hogy kitapasztaljuk, melyik hogy viselkedik a tésztában, és milyen kenyeret eredményez.

Ezen kívül el kell fogadnunk, hogy igazán levegős, nagy légbuborékos, belül könnyű és puha, kívül cserepes és ropogós kenyeret alapvetően fehér búzalisztből a legkönnyebb készíteni.

Kell hozzá gép? 

Határozottan NEM! Persze a munka oroszlánrészét nagyon kényelmes átadni egy dagasztógépnek – én is gyakran megteszem –, a házi kenyérsütés alapvetően semmilyen speciális dagasztó- vagy sütőgépet, illetve különleges sütőedényt sem igényel.

Mitől lesz ropogós?

Akár hiszed, akár nem: a víztől. A sütőben sütött kenyér mellé érdemes egy tál vizet is tenni, így a kenyér ropogós, cserepes kérget kap.

Felkészültél? Ha igen, akkor kezdődhet a kaland: találd meg az elkészítési módban, időben, alapanyagokban hozzád legközelebb álló kenyér receptjét, és teremts vele hagyományt, vagy engedd szabadjára a kreativitásodat, és próbálj ki minden héten mást! Egyet megígérhetek: ha egyszer rátalálsz az Igazira, soha többet nem akarsz majd bolti kenyeret vásárolni.

Kenyérsütésre fel: az alábbiakban találsz bevált recepteket és további inspirációkat!

Elküldöm

Iratkozzon fel hírlevelünkre a legfrissebb tartalmakért!

Csatlakozzon közösségünkhöz
és kövessen minket más csatornákon is!

Süti beállítások