Puha, foszlós kalács, ami akkor is édes egy kicsit, ha sós, de akkor se túl édes, ha édes. Az év bármelyik napján könnyen el tudjuk képzelni, hogy a hűtőből előszedett kopogós vajból teszünk egy délceg szeletet a kalácsra, nem kenjük el, hanem csak harapjuk a kaláccsal, vagy megkínáljuk egy kis lekvárral is előtte. Semmivel nem lehet összehasonlítani azt az élményt, amit ez a kombináció ad. És akkor még nem beszéltünk a kakaós kalácsról, vagy a kakaóba mártogatott kalácsról, vagy épp arról, amit a húsvéti sonka mellé falatozunk, vagy megtöltünk valamilyen finomsággal. 

A kalács voltaképpen azt a mennyei, utánozhatatlan puhaságot, foszlósságot jelenti, ami szinte egyetlen más süteményünkre sem jellemző. De hogyan lesz a kalács puha és foszlós? Ezt a témát járjuk most körbe.

Az élesztő

A kelt tészta lelke az élesztő. Ezzel az élő alapanyaggal bánjunk kedvesen, kellemesen langyos tejjel és kevés cukorral bírjuk rá a munkára, és csalogassuk elő belőle a varázslatot. Lehetőleg friss élesztőt használjunk. Ne siettessük, hagyjunk akár 5-10 percig is felfutni. Fontos, hogy soha se érintkezzen közvetlenül a tésztába kerülő sóval.

A liszt

A kalácshoz választott liszt legyen megbízható, magas minőségű, adalékanyagoktól mentes, finom őrlésű, és sikérben gazdag. A jó minőségű liszttel könnyű dolgozni, a tészta szinte magától életre kel a kezünk alatt; a magas sikértartalomnak köszönhetően pedig a kalácsunk szép magas kelésű és légiesen puha lesz. A Nagyi titka széles választékából a húsvéti kalácshoz a limitált kiadású Nagyi titka Kalács lisztet, vagy a Nagyi titka Kelt tészta süteménylisztet ajánljuk!

A tojás és a tej

Talán nem kell mondani: mindkettőből a háztáji és a friss a legjobb. A beszerzésük a városban élők számára is megoldható: irány a piac! Ha nem is kapunk háztájit, érdemes magas zsírtartalmú tejtermékekkel sütni.

A dagasztás

A finom, foszlós kalácsért meg kell dolgozni. Elvégeztethetjük a piszkos munkát egy dagasztógéppel is, de megvan annak a maga hangulata, ha kézi erővel érjük el, hogy a tésztánk selymesen sima és jól átdagasztott legyen, ráadásul a kézi dagasztás során alkalmunk nyílik kitapasztalni a tészta tulajdonságait az egyes fázisaiban, és változtatni az állagon, ha szükséges. A jó tészta ruganyos, félkemény, elválik a kezünktől és az edény falától, nem terül, többé-kevésbé megtartja a formáját. Ha elkészültünk vele, hagyjunk neki időt, hogy egy puha konyharuha alatt, meleg helyen kipihenje magát. Óvjuk a huzattól!

A fonási technikák

A kalácskészítés kétségkívül legizgalmasabb lépése a fonás. Egy klasszikus hármas fonással is igazán mutatós kalácsot készíthetünk, azonban, ha szerzünk némi rutint kalácskészítésben, bátran megpróbálkozhatunk a 4-es, vagy akár 6-os fonással is. A kalácsunk állhat csigákból, vagy alkothat koszorút is. A töltött kalácsokból kikacsinthat a töltelék is, a húsvéti kalácskoszorú közepét pedig akár természetes anyagokkal festett tojással is díszíthetjük. A fonásokhoz videós segítséget is adunk, melyet lentebb találsz!

Hármas kalácsfonás
Négyes kalácsfonás
Hatos kalácsfonás

Miért fontos, hogy milyen lisztből készül a kalács?

A liszteket a sikér (glutén) tartalmuk szerint csoportosítjuk. Míg az omlós tésztához az alacsonyabb sikértartalmú liszt lesz a jó választás, addig például kenyeret vagy épp kalácsot a magasabb sikértartalmú lisztből érdemes készíteni. Minél több folyadékot adunk a tésztához, annál nagyobb tere marad a sikérnek vázba rendeződni. Ezért egy pitetészta esetében arra kell törekedni, hogy a tésztához minél kevesebb folyadékot adjunk (többek között ezért is fontos, hogy a vaj jéghideg, darabos legyen, ne pedig meleg és folyékony), míg egy kalácstészta esetében ragadós, nyúlós állagból indul a gyúrás, és a zsiradékot (vajat) is puha állapotában, fokozatosan adjuk hozzá. A gyúrás hatására elindul a hálóba rendeződés, és ez által minél tovább tart a gyúrás, a tészta annál keményebb lesz. 

Miért fontos a kelesztés időtartama?

Az igazán jó kelt tésztát meleg – de nem túlságosan meleg – helyen, és általában legalább kétszer kelesztjük meg. Miért? Mert a kelesztés során képződő széndioxid az előzőleg a gyúrás alatt keletkezett erős gluténváz által tud a tészta belsejében kifejezett buborékokat képezni és megtartani azokat. Míg a kenyér esetében arra törekszünk, hogy a kapott tészta minél levegősebb és lukacsosabb legyen, addig a kalácsnál egy foszlós állag elérése a cél, ezért a kalácsot nem szabad túlságosan sokáig keleszteni. Annál is inkább, mert ha a kalács sütés közben tovább kel, elveszítheti azt a formát, amit a fonatokkal alkottunk a számára – és ugyanez történik vele akkor is, ha túl meleg helyet választottunk a számára a kelesztés idejére. 

A kenés 

Talán furcsa lehet, de a tojással való lekenés is kardinális pontja a tökéletes kalács elkészítésének. A kalácsot fonás után azonnal érdemes sütőpapírral bélelt tepsire helyezni, és egy felvert egész tojással lekenni. A művelet azonban itt nem áll meg: 30-40 perc pihentetést követően érdemes ismét lekenni a kalács felületét, ami igazán fényes végeredményt garantál majd a számunkra. 

A bőség zavara – avagy milyen kalács készüljön húsvétkor? 

Ha még kezdő vagy a műfajban, javasoljuk, hogy egy klasszikus receptet válassz, hogy a kalácskészítés és a fonás alapjait elsajátíthasd. Ezzel nem lőhetsz mellé: egyaránt mennyei lesz magában, reggelire vajjal és kakaóval, vagy a húsvéti sonka mellé kenyér helyett. Hogy biztosan mindenki megtalálja a kedvencét, egyaránt készültünk klasszikus fonott, töltött, édes és sós, valamint egészen formabontó kalácsreceptekkel is.

Meghoztuk a kedvedet a sütéshez? Ha elég bátornak érzed magad, hogy elkészítsd életed első fonott kalácsát, vagy gyakorlott kalácskészítőként szívesen inspirálódsz a Sütimester merészebb kreációiból is, itt megtalálod az ízlésednek – és a család ízlésének – tökéletesen megfelelő kalácsot, bármilyen is legyen az.

Elküldöm

Iratkozzon fel hírlevelünkre a legfrissebb tartalmakért!

Csatlakozzon közösségünkhöz
és kövessen minket más csatornákon is!

Süti beállítások