A sütés sokszor egy nagy rákészülést és alapos bevásárlást igénylő feladat, egy esemény, egy elhatározás. De nem mindig az. Hiszen mindig lesznek olyan alkalmak, amikor „a semmiből” kell valamit varázsolni, amire nem szeretnénk rengeteg időt áldozni, és a jó variálhatóság is fontos. Ha beállítanak az unokák iskola után, ha nem szeretnénk bekapcsolni a sütőt, vagy ha el szeretnénk kápráztatni a gyerekeket már a reggeli órákban: ilyenkor egy rutinos nagyi, akarom mondani háziasszony pillanatok alatt kever egy palacsinta- vagy gofritésztát, és perceken belül már a sülő tészta illata tölti be a konyhát.

Palacsinta. Kinek mi jut eszébe, ha palacsintára gondol? A klasszikus változat mellett ugyanis temérdek opcióból választhatunk attól függően, hogy egy kényeztető reggelit szeretnénk tálalni, a mennyiségen van a hangsúly (például egy nagyobb családi összejövetelen), vagy valami egészen exkluzív finomságot próbálnánk ki szívesen.

Némelyik változat talán kicsit körülményesebb, mint az eredeti, de megígérhetem: a palacsinta mindig egy egyszerű, bármikor bevethető desszert marad. Vegyük is sorra a kedvenc fajtáimat!

A klasszikus palacsinta

Kinek mi a klasszikus, igaz? Mi, magyarok ez alatt áltában a vékonyra sütött tésztát értjük, melybe ki-ki ízlés szerinti mennyiségben barack ízt, túrót, kakaót tölt, esetleg fahéjas cukrot, mogyorókrémet, vagy éppenséggel pudingot. Titka, hogy csomómentes legyen a tészta, lehetőség szerint ne tartalmazzon sok cukrot, és az sem baj, ha a tésztába rejtünk egy kis zsiradékot (kevés olajat vagy vajat), így elkerülhetjük, hogy leégjen. Ha pedig mindehhez van egy strapabíró, öntött vas palacsintasütőnk, elmondhatjuk, hogy mindenünk megvan egy jó palacsintához.

Az amerikai palacsinta

A tengerentúlon nem viccelnek a mennyiségekkel: a viszonylag sok sütőporral készülő, puffosra sütött palacsintakorongokból fejenként 5-6 darab is kerül a tányérra egy reggeli alkalmával. A pihe-puha, aranybarnára sült palacsinták aztán kapnak némi nyakon öntést: általában mézzel, csokiöntettel, juharsziruppal, vagy frissen főzött gyümölcsraguval kiegészülve kerülnek az éhes szájak elé. Legalább egyszer adjuk meg a módját, és próbáljuk ki!

A „dutch baby”

A németek palacsintája itthon kevéssé ismert, vagy ha hallottunk is róla, talán eddig váratott magára, hogy kipróbáljuk. Azokon a napokon érdemes elővenni ezt a receptet, amikor egy pihentető alvás után a kelő napra ébredünk egy semmittevős hétvégén, aminek még a reggelét sem szeretnénk kapkodással elrontani, csak lustán keverni egy tésztát, és egyetlen serpenyőben megsütni az egészet. Ilyen kevés energiabefektetéssel nem készült még ennyire exkluzív finomság: ha hiszel Nekem, már ezen a hétvégén elkészíted Te is!

A Crêpes Suzette

A franciák flambírozott palacsintája nem az, amit reggelire tálalunk, sokkal inkább egy pohár bor mellé egy jó beszélgetés közben, egy romantikus vacsora végén, vagy egy olyan baráti összejövetelen, ahol a gasztronómia kapta a főszerepet. A legendás francia desszert története nem tisztázott, de annyi biztos, hogy a 19. század közepén-végén született az ötlet, egyesek szerint. VII. Eduárd angol király készíttette Suzette nevű szerelmének, mások szerint egy 14 éves szakácstanonc, Henri Charpentier nevéhez köthető a desszert, mely csupán a véletlennek köszönhetően kapott lángra, de a címzett, egy Suzette nevű színésznő így is az egekbe magasztalta. Hogy valójában hogyan történt, talán sosem tudjuk meg, de annyi biztos: legalább egyszer ki kell próbálnunk a palacsinta korhatáros, alkohollal égetett, csupa-narancs verzióját.

Tovább is van, mondjam még?

Említést érdemel még az oroszok palacsintája, a blini, mely kicsi, sós palacsintalepény, és hagyományos módon kaviárral tálalják, vagy szót ejthetünk még a banáncsintáról, az almacsintáról, és a mindenféle alternatív, akár zöldséges-sós „csintákról” is, melyekkel tetszés szerint kísérletezhetünk attól függően, hogy mihez van éppen kedvünk. 

…jöhet egy kis gofri is?

Nos, a gofri igencsak hasonló műfaj, mint a palacsinta. Az első receptek a 15. századig nyúlnak vissza, és annyi biztos, hogy európai desszert. A ma ismert klasszikus gofri eredeti receptjét ugyanis a belgáknak tulajdonítjuk, de azért azt fontos megjegyezni, hogy a legelső ilyen típusú desszert receptje holland kéziratból köszön vissza, a vaslapok közt rácsosra sütött édes tészta első nyomait pedig a német gasztrotörténelemben találjuk meg.

Otthon vagy útközben?

Míg a palacsinta a hétvégi családi ebédek népszerű desszertje, addig a gofri inkább streetfoodként járt be nagy karriert. Hogy, hogy nem, a könnyű (és gyors) elkészíthetőség, valamint a megfizethető árú gofrisütők gyors elterjedése miatt ma a legtöbb család valószínűleg gyakrabban eszik gofrit otthon egy átlagos vasárnap reggelen, mint mondjuk a strandon vagy egy vásárban sétálgatva.

A frissen sült, kívül ropogós, belül édes és puha gofri semmihez nem hasonlítható: szeretjük csak úgy magában is csipegetni, de ez az a desszert, aminél bátran lehetünk nagyvonalúak a feltétekkel.

A tejszínhab és a friss gyümölcs legtöbbször nem hiányozhat a tetejéről, de aki édesszájú, az itt nyugodtan túlzásba eshet: olvasztott csokoládé, mogyorókrém, vaníliasodó, méz, lekvár, karamella is kerülhet alapnak a kisült tésztára, amire szórhatunk ropogós vagy épp puha textúrákat, a tetejére pedig egy könnyű habot.

Minél színesebb, annál jobb!

Míg a palacsinta tésztáját ritkábban variáljuk, a gofrira sokkal inkább jellemző, hogy adott esetben márványosra, mintásra, vagy színesre készítjük el, hiszen nagyon mutatós tud lenni, ha a rácsosra sütött tészta kék, zöld, vagy éppenséggel rózsaszín. A gyerekek bizonyosan nagyon fogják élvezni, ha a tészta színét a rá kerülő feltétekhez igazítjuk.

Erről a desszertről is elmondható, hogy ha van a birtokunkban egy jó alaprecept és egy megbízható sütő, akkor mindenünk megvan hozzá, hogy bármikor elkápráztassuk a családot friss, forró, ropogós gofrikkal.

Nagyon csodálkoznék, ha ennyi olvasás után nem jött volna meg a kedved, hogy azonnal nekiállj sütni, úgyhogy nem is csigázlak tovább: a cikk alatt találsz inspirációkat, egytől egyig kipróbált, bevált receptekkel!

Elküldöm

Iratkozzon fel hírlevelünkre a legfrissebb tartalmakért!

Csatlakozzon közösségünkhöz
és kövessen minket más csatornákon is!

Süti beállítások