Vannak olyan sütemények, amik annyira alapvetőek, hogy mindenkinek kell, hogy legyen a tarsolyában rá egy régóta bevált recept hozzájuk. Számomra ilyen az almás pite, a kenyér, és többek között a pogácsa is. A pogácsa azonban abban (is) különbözik a többitől, hogy ezt szeretem variálni: mást készítek, ha vendégségbe viszem, mást, ha nagyon ráérek, és mást akkor is, ha villámgyorsan kell az asztalra tennem valamit a családnak.

A pogácsa ugyanis tipikusan az a műfaj, aminek az elkészítése igénybe vehet 30 percet, vagy akár – kis túlzással – több órát is.

A pogácsa elsőszámú törvénye: FRISSEN A LEGJOBB!

Ezzel nem is érdemes vitatkozni, a pogácsa tényleg frissen, langyosan, kívül roppanósan, belül még akár kicsit gőzösen a legfinomabb (nem szabad forrón enni, tudjátok!), ugyanakkor fontos tudni azt, hogy mitől lesz az egyik pogácsa órákkal később vagy akár másnap is finom, míg a másik rövid időn belül kopogós és száraz.

Nem fogok nagy újdonságot mondani: a benne található zsiradék nagy részben felelős ezért! Ha tehát egy sok vajjal, zsírral (esetleg margarinnal) készült tésztáról beszélünk, a pogácsa élvezeti értéke másnapra sem csökken sokat, míg például egy zsírszegényebb változat esetében jobb inkább csak annyit készíteni, amennyi biztosan elfogy azon melegében.

Pogácsafajták

A felvezetésből már kiderült, ez a műfaj igen nagy változatosságot mutat. Míg a hajtott pogácsák – köztük például a klasszikus tepertős – több fázisban készülnek, és az egyes fázisok között a tészta pihen, ezzel megnyújtva az elkészülési időt, addig vannak olyan tészták, melyeket dagasztás és pihentetés nélkül, begyúrást követően azonnal szaggathatunk és nyújthatunk. Nem tisztem eldönteni, melyik a finomabb, hiszen amíg a hajtott pogácsa minden egyes rétegében ízlelni tudjuk az aprólékos törődést, addig a gyors változatoknak megvan az a szépsége, hogy a kigondolást követően akár fél óra múlva már az asztalon illatozhatnak a rájuk sült sajttal, vagy az elképesztően gazdag illatú, pirult magokkal.

Mikor készítsük?

Vendégvárónak elképzelni sem tudok jobbat ennél, ráadásul egyazon tésztából is készíthetünk több változatot. Trappistával az egyik részét, füstölt sajttal a másikat, szezámmagosan vagy köményesen egy újabb adagot, nagy szemű tengeri sóval pedig a továbbit. Teljesen mindegy, hogy csak beugrik a család, vagy egy esküvő előszobájában falatozzuk: ez az a sütemény, ami előételként laktat, de nem annyira, hogy aztán ne lakmározhassunk be ebédre.

Miből készítsük?

Ha gazdagabb textúrára vágyunk, esetleg maradékot mentünk, vagy a tésztában a liszt mennyiségét váltanánk ki valamivel, a burgonyás vagy túrós pogácsa kitűnő választás lehet. Ha több időnk van, bátran próbálkozzunk meg otthon a tepertős pogácsa hajtogatásával, mert az minden bizonnyal különösen nagy sikerélmény lesz, ha a sajátunk is sikerül olyan jól, mint a cukrászdai változat. Ezen kívül feltétlenül készítsünk pogácsát tavasszal, hiszen – bár a többi friss zöld is remekül áll a kis ízes tésztahalmoknak, a medvehagyma minden másnál jobban passzol bele, érdemes hát kihasználni azt a néhány hetet, amikor szezonja van.

Jöhet egy verhetetlen recept?

A cikk végén több is érkezik belőle, de külön kiemelve ajánlom figyelmetekbe személyes kedvencemet, az alul-felül, kívül-belül sajtos, roppanós pogácsámat, mely a család és a barátok szerint a műfaj egyik legjobbja, ráadásul pont a leggyorsabbak közé tartozik!

Hozzávalók:

• 40 dkg Nagyi titka kelt tészta süteményliszt
• 250 gramm puha vaj
• 200 gramm tejföl
• 3 teáskanál só
• 1 tasak instant élesztő
• összesen 30 dkg sajt, a fele füstölt
• a kenéshez egy tojás

A hozzávalókat tegyük egy nagy tálba, és gyors mozdulatokkal alaposan gyúrjuk őket össze, míg egy nagyon rugalmas, homogén tésztát nem kapunk. FONTOS: a tésztába a megadott sajtmennyiség fele megy, tehát összesen 15 dkg sajt, reszelve, vegyesen tetszőleges fajtákból (de ha rám hallgattok, füstölt sajtot mindenképpen tesztek bele).

A tésztát keleszteni nem szükséges, azonnal (vagy kis pihenőt követően) már nyújthatjuk is, nagyjából 1,5-2 cm vastagságúra. Egy kis pohár vagy pogácsaszaggató segítségével szaggassunk belőle helyes kis pogácsákat. A kiszaggatott pogácsákat tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe vagy szilikon sütőlapra, majd mindegyik aljára tegyünk egy csipet sajtot. Ezután csak le kell kennünk a pogácsákat a felvert tojással, és a tetejüket is megkínálni sajttal.

Ha elkészültek a pogácsák (a megadott mennyiségből 2 hagyományos tepsi méret lesz), mehetnek a sütőbe, ahol 175 fokon nagyjából 15 perc alatt sülnek aranybarnára (légkeveréses sütőben). Ha először készíted, érdemes kísérletezni az idővel, és feljegyezni, hiszen máshogy készülhet például gáz sütőben.

Ez a pogácsa pofonegyszerű, kívül ropogós, belül levegős és puha, a füstölt sajttól pedig utánozhatatlan íze lesz, ráadásul másnap is finom, próbáljátok ki!

További inspirációkért pedig görgessetek lejjebb!